Vélemények

Ezen az oldalon a történetről írt kritikákat fogom nektek megmutatni! (Mert nagyon meghatottak :') )

Van ugyanis egy remek kis kezdeményezés Mentsük meg a történetes blogokat címmel, ami igen jó irányba halad. Egy kihívásnak hála - nevezzük így, na - A feláldozható az első témában volt szereplő. Lusta vagyok összeszerkeszteni a screenshotokat, tehát bemásolom ide, névvel feltüntetve.

Innen is köszönöm minden kedves olvasóm hozzászólását, segítségét, illetve köszöntöm azokat, akik követni fogják a történetem fejlődését!

Lexa voltam.

,,Én a Feláldozhatót olvastam, és igazán élveztem ^^ Könnyed és olvasmányos nyelvezete van, és imádom ahogy átadja az orvostanhallgatónk okos és fiús és karakterhű gondolatait - abszolút nem tömegjellem, és nagyon jól sikerült átadni ^^ Ami pedig a kedvencem, az a mágia vonal, de no spoiler, olvassátok el ^^ Nem tudom, a design-ról kell-e szólni, de nekem az is tetszett - a fehér betűket kivéve, az tegnap este sok volt, de az talán mobilnézet, szóval nem nagy gáz. Szóval keep going girl, eddig szuper, amit csinálsz" - Lily Greenwald

,,Én a Feláldozhatót olvastam és igazából meglehetősen magával ragadott. Megmondom őszinten, azért kattintottam rá olyan gyorsan, mert hát LGBT téma, nekem azt meg olvasni kell. 

De persze ennél sokkal több van benne, aminek nagyon örülök, mert még a tapasztalt írók is elkövetik néha azt a hibát, hogy annyira koncentrálnak egy elemre, hogy semmi mást nem tesznek a könyvükbe. 

A stílusod nagyon tetszik, a főszereplőt már most kedvelem, és kíváncsivá tettél.

Az első részben még nyelvileg sem nagyon találtam hibát, viszont a másodikban akad, erre jó odafigyelni. Sokszor kitekert mondatokba, esetleg értelmetlenekbe botlottam, akad egy/két elírt szó, illetve leírások esetében túl sokszor ismértled a volt szót - ezt én is sokáig csináltam, és még csak észre se vettem, de sajnos tud rontani a képen. 

Szóval összességében tetszik a blogod, a történet jónak ígérkezik, a világ érdekes, a főszereplő szerethető, csak még át kell nézni egyszer-kétszer a fejezeteket a megírásuk után. 

Csak így tovább!" - Giger Valeska 

,,Én is ezt a blogot választottam. Nekem is feltűnt néhány ilyen hiba, de hát becsúszhat az ilyen. Ettől függetlenül izgalmasnak igérkezik. Tetszik, hogy már az elején látni,itt még bőven lesz csavar. A megfogalmazás egyszerű és könnyed, látni hogy szivből jön, ami szerintem fontos dolog. A blog jól áttekinthető és könnyü rajta eligazodni. A kiválasztott szinek is kellemesek és nem zavarjál a szemt olvasás közben." - Brukú Szürke

,,A feláldozhatóról: Ott kezdeném, hogy nagyon-nagyon érdekes az alapsztori. A fejezeteket olvasva átélhetjük ugyanazt az érzést, mint a fülszövegnél: Elkezded olvasni, minden teljesen normálisnak, mármint e világinak tűnik, aztán a végére csak nézel, hogy akkor most tulajdonképpen mit is olvasok én? :D Döbbenet. Tetszik *perverz dokifej* Tetszik a humor, amit használsz, a megfogalmazás és hogy jó, hosszú fejezetekkel örvendeztetsz meg minket (no meg az, hogy amint írtad is: kicsit dark😜😂) Kíváncsian várom a folytatást! " - Raven Castleberry

,,Imádom, ha már a történet elején szimpatizálni tudok a főszereplővel! Valamiért sokszor ez csak a mellékszereplőkkel megy, és fogom a fejem, hogy mégis miért van az, hogy mindenki egyedi és szerethető, a főszereplő meg csak van (ami pedig rosszabb, az az, ha ellenszenves). Matt nagyon érdekes, tetszik a visszafogottsága, az eddigiek alapján azt mondanám, hogy egy önzetlen, nyugodt, de határozott srác (aztán ki tudja, lehet, ez változik a későbbiekben). Emellett Isaac-ék is felkeltették a kíváncsiságomat.

A stíluson látszik, hogy nem erőltetett, és kaptunk humort is, ami szerintem elengedhetetlen. Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy néha kizökkentem egy-két mondat miatt, vagy azért, mert nem tűnt odavalónak, vagy mert furcsán volt megfogalmazva. Emellett akadt pár apró helyesírási hiba is. 

Engem humorral és kedvelhető szereplőkkel meg lehet venni, és ez teljes mértékben sikerült is, várom a folytatást! " - Greta ZE

,,szóval te jó ég

én full nem erre számítottam

de elkezdtem, aztán nem tudtam abbahagyni (hiába akartak fagyit enni, mondom nemár, én ezt olvasni akarom), plusz most olyan éhes ovis érzésem van, hogy oké, de miért nem kapok többet

a hangulat király, mert vicces, de nem annyira, hogy erőltetettnek vagy bugyutának lehessen nevezni, szóval mattbe kicsit beleszerelmesedtem, annyira tökéletes humorral veszi a dolgokat, ah

a dolog misztikus része is könnyed, de aztán vannak olyanok, hogy magyarázatot követelek (mármint nem rossz értelemben, hanem csak szimplán akarom tudni a sztorit, hm)

nem is nagyon tudom, hogy mit írhatnék, hiszen nagyon az elején van még

úgyhogy: biztos, hogy figyelemmel fogom kísérni ezt a blogot, mert annyira szüksége van a lelkemnek erre a típusú fantasyre, hogy meghalok, plusz lgbtq+, úgyhogy tényleg kíváncsi vagyok, mi sül ki belőle

ui.: jézusom, mikor fejlődött ennyit a fogalmazásod, te lány? rohadtul imádom" - Kira Graceffa (aki nekem örökké Liz Fray marad <3)

,,A feláldozhatóról szólnék pár személyes szót. Tetszik és nagyjából egész szépen simul egybe a realitás és a fantasy-szál, már amennyit eddig láthattunk az utóbbiból. Talán egy-két erre való *gyanús* előreutalgatás és kikacsintás túlontúl is egyértelmű és nekem egy picit kínos hatást keltett (ezt főleg az első fejezetben vettem észre), de ez bőven a zavaró mennyiség alatt van és megbocsátható, kiadott könyvek se csinálják néha jobban :”D

A stílusra nem sok panaszom van, gördülékeny, könnyed E/1, nem akadunk meg a fél kilométeres mondatszerkezetekben, ahogy azt már előttem is leírták, látszik, mennyire zsigerből és szívből fogalmazol. Esetleg néhol lehetne markánsabb egy-egy megszólalásod, mármint a gondolatmenetek jók és minden földi halandó átérzi őket, egyszerűen csak néhol szerintem erősebb, átütőbb szavakat kívánnának. Értem, Matt jelleme akár indokolhatja is ezt a fajta… „Semlegességet”, de pont ez az, mert Matt jellemét nem érzem ennyire semlegesnek. 

És ha már jellem, egy valamire mindenképp megkérnélek: olyan bátor vagy a témaválasztásnál. Fantasy is, LGBT-téma is (helyes, bízok benned, hogy nem bagatellizálod el), a másnaposságról is egész reális képet festettél, szóval csak arra kérlek, hogy az ehhez hasonló: „ fehér, porcukorra emlékeztető anyag” ködös hasonlatokat hagyd a fenébe. Felesleges. Bocsánat, de annyira sutának és gyerekesnek hatott, hogy ki is dobott egy pillanatra a sztoriból. Mármint, értem, vagyis remélem, hogy komikusnak szántad, de pont az előbb felvázolt bátor dolgokért gondolnám célravezetőbbnek, hogy előbbi példánkat tovább gondolva igenis leírnád kerítés-körítés nélkül, hogy öcsike úgy beállt tegnap este, hogy a fönt lentre változott. 

Néhány helyen éreztem még hasonló sutaságokat, de itt a legerélyesebben, és azt is látom, hogy a hasonló kis ködösítéseket Matt karaktere és világlátása miatt láthatjuk a szövegben, de őszintén. Bármennyire érzékeny antiszoc a drága, huszonéves srác és orvostanhallgató. Ennél azért szókimondóbbnak gondolnék bárki korabelit, és mondom, ez ott is van, például a váróban való monologizálásában vagy a buszon utazásról való véleményében, csak egy-egy ilyen esetlenebb kifejezés vágja tönkre valamicskét a hangulatot. 

Iiigen… *beleles a jegyzeteibe, mit írt még fel magának*

Jó, hát szóismétlések meg enyhébb helyesírási hibák akadnak, kinél nem, majd egyszer biztos rászánod magad, és átnézed, de mivel ezek abszolút nem olyan mértékűek, hogy bármi rovására menjenek, haladjunk. 

JAJIGEN. Amiért viszont jár a high five: IMÁDTAM azt az ULTIMATE tesófeelinget Matt és Max között. Totál átérezhető, iszonyatosan megmosolyogtató, miattuk már mindenképp megérte benézni hozzád. 

Meg egyébként is, mert Alexandra, ez egy nagyon érdekes és izgalmas történetnek ígérkezik, csak induljon be rendesen a cselekmény, mert kifejezetten érdekel, mi fog kisülni egy-egy szálból.

Szóval csak hajrá-hajrá, a véleményem meg elsőre ennyi és abszolút szubjektív, szívesen beszélgetek még róla, ha esetleg van valami kérdésed, összességében egyébként köszönöm az élményt, hogy olvashattam a történeted, abszolút nem bántam meg" - Dorottya Anna Mudry

,,végre én is eljutottam a te blogodig, viszont nagyon nagyon röstellem, mert (én is) csak az első fejezetig jutottam el. 

VISZONT AMI AZT ILLETI. Annyira de annyira örülök, hogy végre nem egy megszokott fiú-lány páros áll az olvasóid előtt és előttem sem, hogy az hihetetlen. Ráadásul rettentően jól írsz fiú(férfi?) szemszögből, szóval egyáltalán nincs okod panaszkodni a tartalmi részre. 

Megvan a magad kis stílusa, amit egyébként baromi jól át tudsz adni. A karakterek is egészen egyediek, már most bírom a főszereplő srácot. Valamint egyet értek az előttem szólóakkal, rettentően könnyen olvasható, humoros, amit nagyon nagyon díjazok és hát ennél többet nem tudok már mondani. 

+1 feliratkozó, így az első fejezet elolvasása után, de azt hiszem, mihelyst tudok, a következőnek is nekiállok! " - Nadin Tinger

,,A feláldozhatóról:

Nagyon érdekes. Több szempontboltból is. Az első ami feltűnt, a túlságosan átlagos főszereplő. (Ez nem negatívum, szerintem az ilyen szereplő helyzetébe mindig könnyebb beleképzelni a magunkat.) Valahogy sikerült kezdetben elhitetni velem, hogy ez egy átlagos sztori lesz, semmi fantasy feeling, csak egy átlag (szerencsétlen:))ember, átlag élettel, és problémákkal. Aztán kiderül, hogy nem... Aminek személy szerint nagyon örültem. :) Az írásmód nagyon olvasmányos, egyáltalán nem esett nehezemre olvasni. :) Ha kitalálom, hogy kell feliratkozni, azonnal megteszem. " - Adrienn Bucci

,,Ahogy olvastam az írásod, többször belebotlottam elírásokba, esetleg nyelvtani hibákba. Ezeknek a száma még bőven a zavaró alatt van, de már nem lehet nem észrevenni őket. Mind ejtünk hibát, persze, de ezért kell átnéznünk akár többször is egy-egy írást, hogy biztos jól írtunk-e mindent. (Nekem esetenként ha nincs béta meg céta olvasóm, vagy annyira nem bízok magamnak, átfuttatom a ficim egy nyelvhelyesség vizsgálón.)

Na de térjünk is át a szőrszállhasogatásról, mert wow! 

Köszönöm, hogy nem egy fiú-lány párosról lesz szó, köszönöm, hogy a srác jellemének csak egy része csak a melegség, és nem ekörül forog az egész élete, hogy nem sztereotíp buta "kispicsa", ahogy az öccse mondaná. Meg köszönöm az édesanyja reakcióját is, és hogy az öccsének és az apjának nem jött elő, mert nem lehet ezen meg azon okok miatt. Csak így... Köszönöm, hogy van gerince a dolognak, és tényleg élethű. (Igen, muszáj volt erről áradoznom, mert eleve emiatt olvastam el, hogy lássam, hogy bánnak ezzel a témával.)

Viszont a megfogalmazás is jó, többször elmosolyodtam egy poénon, igaz, néha kicsit fel is ugrott a szemöldököm, hogy ez mi volt, bár lehet, hogy ez az én humoromnak tudható be. A fantasy része is teljesen lekötött, nagyon érdekel, mit hozol ki ebből később. Egyszerűen az egészet szerettem, nyertél magadnak egy olvasót." - Agnes Wolf

,,Szóval A feláldozhatóról fogok írni, annak is inkább az 1. fejezetéről, de a bejegyzésben, majd részletesebben.

Ha őszinte lehetek, bennem egy kis katyvaszt hagyott az első rész. Ez valószínűleg a belecsapunk a közepébe kezdésnek köszönhető, legalábbis én annak éreztem. Persze nem egy olyan történet van, ahol a gyerekek nem tudnak semmiről, ott van ugye A végzett ereklyéi (mintha annyira ismerném...), viszont ha már a szülők homályban tartják a gyerekeket, akkor a többi családtagnak is így kellene, nem igaz? Szóval Victor bácsi meg a neje nyílt beszélgetésénél csak néztem, még úgy is, hogy majd Matt megfeledkezik minderről. Ha pedig már a halhatatlanoknál tartunk, nekem a nem létező reakciója is fura volt, mintha csak azt vette volna észre, hogy az ég kék és ma nincs egy felhő se. Oké, egy pasiról van szó, de csak E/1-ben íródott, így a gondolatain keresztül látjuk ezt a világot, így nekem hiányzott az, hogy valamit gondoljon az egészről. Bár persze érthető, lázasan talán van annyira tompa, hogy ez kék ég legyen neki, felhők nélkül.

Egyébként bármennyire is kötözködésnek hangzanak a kérdéseim, meg kicsit kuszának érzem, alapvetően tetszett a fejezet és érdekesnek ígérkezik a történet. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a következőben, szóval a holnapi nap folyamán tovább is olvasok.

A helyesírásra nem szeretnék kitérni, hiszen azt előttem már megtették. Viszont ami nekem feltűnt és eddig még nem láttam, hogy írták volna, hogy nagyon sokszor használod a szem szót, nincsenek más megnevezések, csak a szem. Illetve azt sokáig én is rosszul használtam, hogy mivel a szem páros szerv, így nem szemeit írunk, hanem csak annyit, hogy szeme.

Igyekszem holnap megírni a bejegyzést, amiben mindkettőtök blogjáról írok majd részletesebben :)" - Catalina Sánchez

,,Úgy fogtam bele, hogy gőzöm sem volt róla, hogy ez egy fantasy lesz :D Pontosabban: nagyjából semmit nem tudtam a történetről, ezért értek olvasás közben meglepetések.... De ne szaladjunk ennyire előre. A fogalmazásod már az elején berántott. Bár akadnak néhol suta megfogalmazások, helyesírási hibák, vagy szóismétlések (amik engem ki tudnak zökkenteni), mégis olyan könnyed, átélhető stílussal, remek humorral írsz, hogy könnyen el tudtam engedni az esetleges hibákat. És azt mindenképpen meg szeretném jegyezni, hogy az első pillanattól elhittem neked, hogy ezek igenis egy huszonéves srác szavai, amiért nagyon felnézek rád :D

Matt nagyon kedvelhető főhős, és jó mesélő (és orvostanhallgató 😏❤), ahogy a többi karakteredet is hitelesnek éreztem, ami nekem kitüntetetten fontos egy sztoriban. Matt családját is sikerült szerethetővé tenned már most, többek között az olyan kis történetekkel, mint amilyen a "titkos" csokis dobozé, vagy az olyan beszélgetésekkel, ami Matt és az öccse között zajlott.

A fantasy szál is érdekesnek ígérkezik, különösen a második fejezet vége után. Én az elsőben még kicsit "tolakodónak" éreztem. Ahogy valaki már írta is előttem, néhol annyira egyértelmű volt a sejtetés, hogy hangyányit kínosnak hatott. Ám a történet többi része, és az, ahogy alakulni látszik ez a szál, kárpótolt minden egyébért. A második fejezet után már biztos, hogy engem is a rendszeres olvasóid között tudhatsz, csak így tovább!" - Thea Quincey

,,Nekem személy szerint tetszett. A szöveg szépen fogalmazott, de egyszerű. (Jó értelemben) Sokan azt hiszik, minél szebb, jól hangzó de a hétköznapi életben nem használt szavakat pakolsz a történetbe, attól majd nagyon művészi lesz. Lehet, de egyben élvezhetetlenné is válik az olvasása. A túl hosszú leírások is idegőrlőek. Örülök, hogy itt ilyen problémák nincsenek. A történet szempontjából jelentéktelen dolgok nincsenek túlrizsázva. Hiába lány az író, elhiszem hogy egy fiú meséli el a sztorit. Szóval ez is egy jó pont. Az meg csak plusz, hogy valami természetfeletti húzódik a háttérben. Na és két fiú? Nagyon jó ötlet volt, több fiú/fiú történet kell, ami nem a szexről meg a daddykről szól. Szóval Alexandra Lia Smith gratulálok, nagyon érdekes a kezdet és kíváncsian várom a folytatást! Tetszik az írásstílusod és maga a sztori is bejön. Ne haragudjatok, hogy több most nem telik tőlem, de 3 hete nem volt új rész a blogomon és most kicsit szétszórt vagyok. 😂 Még annyit, hogy nagyon tetszett a történeben szereplő "lények" leírása, sötét és egyedi. Csak így tovább!" - Jánus Zsigus